A helytelen tüzelés egészségügyi kockázatai

Milyen anyagok jutnak a szervezetünkbe a helytelen tüzelés következtében?

• Szén-monoxid

Színtelen, szagtalan, ízetlen, erősen mérgező gáz, éppen emiatt csendes gyilkosnak is nevezik. Kezdetben látási zavarokat, kábultságot, fejfájást, fülzúgást, hányingert, szédülést, zavartságot és a bőr kipirulását okozza. Súlyosabb esetben azonban oxigénhiányt okoz a szervezetben, károsítva az agyat, a tüdőt és a szívet.

Ma már védekezhetünk a szén-monoxid-mérgezés ellen, ha felszerelünk otthonunkba egy szén-monoxid-érzékelő készüléket.

• Kén-dioxid

A hagyományosan a téli időszakban jelentkező, londoni típusú szmog egyik legfőbb alkotóeleme. A szmog kialakulásához hozzájárul többek között a széntüzelés is. Súlyosabb esetben nehézlégzést, hörghurutot, légcsőgyulladást okozhat. Szerepet játszhat az asztma kialakulásában is. Verejtékben feloldódva bőrirritációt okozhat.

• Nitrogén-oxid

Ez egy irritáló hatású gáz, mely csökkent tüdőfunkciót és egyéb légzőszervi tünetek megjelenését eredményezheti. Az idő előrehaladtával a vérkép elváltozását is eredményezheti. Az asztmával, illetve vérkeringési, légzőszervi betegségekkel küzdők különösen veszélyeztetettek a nitrogén-oxidoknak való kitettség esetén.

• Kisméretű szálló por, aeroszol

Jellemző rájuk, hogy tömegükhöz képest nagy felülettel rendelkeznek. Erre a nagy felületre tapadnak fel azok a mérgező anyagok is, melyek a szervezetbe jutva a legkülönfélébb tüneteket és betegségeket eredményezik. Ezeknek a részecskéknek jellemzően gyulladást előidéző hatásuk van, ráadásul a mérgező anyagok mellett baktériumok, vírusok is megtapadhatnak rajtuk. Ezek a kisméretű részecskék rövid távon köhögést, nehézlégzést válthatnak ki, azonban a belélegzett porok méretétől, minőségétől és a felületükön megtapadt anyagok tulajdonságaitól függően az emberekben különböző betegségeket okoznak (pl. szilikózis, azbesztózis, kenderláz, pamutláz). Amennyiben a tüdőben felszívódik, gyulladásos folyamatot indíthat el, melynek következtében vérrögösödés is kialakulhat. Minél kisebb a szálló részecske mérete, annál „távolabb” jut a szervezetünkben, és annál nagyobb veszélyt jelent az egészségünkre nézve. A legkisebb részecskék képesek behatolni a vérpályába, és ezáltal a különböző szervekbe is, ahol szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegségeket idézhetnek elő.

Magunk mellett gyermekeinket is védhetjük

A 2016-os adatok szerint évente 600 ezer, ötévesnél fiatalabb kisgyerek hal meg a szennyezett levegő okozta megbetegedésekben világszerte, ezenfelül több millió ember szenved a súlyosan szennyezett levegő miatt kialakult légzőrendszeri betegségben. Így a környezetünk és saját magunk egészsége mellett gyermekeinket is védhetjük azzal, ha jó fát teszünk a tűzre.